Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyermekkoromban nagy hatással volt rám a természet, az élő környezet, ezért az általános iskola elvégzése után mezőgazdasági szakközépiskolába iratkoztam, ahol általános kertészként szereztem szakmai érettségit. Középiskolás éveim alatt érdeklődési köröm kiterjedt az emberrel, a szellemi kultúrával foglalkozó tudományok világára, így érettségi után humán területen tanultam tovább, andragógia szakon szereztem diplomát. Több évig dolgoztam közoktatási-közművelődési területen, ahol megismerkedtem az embernevelés, a kultúra átadás gyakorlatával. Érdeklődési köröm ma is a természet és a kultúra világa, szeretek botanikával foglalkozni, érdekel a művelődéstörténet, a szépirodalom, a filozófia, a filmkultúra és újabban az emberi viselkedés tudománya. Kihívásnak tartom a modern ember helyzetét a természeti és társadalmi környezetben, a változó közösségi értékrendek  és társadalmi életfeltételek mellett, a személyiség integritásának megtartását és fejlődését. Honlapomat abból a megfontolásból hoztam létre, hogy olyan értékeket, gondolatokat, érzelmeket és  problémamegoldó módszereket tegyek rajta közzé, melyek jelenleg a tömegkultúrában nem élveznek elsőbbséget, de bárki számára érdekesek, megtermékenyítők esetleg hasznosak is lehetnek. Remélem sikerült.

 

AKTUALITÁSOK:

Kérek tippeket, hogy miről írjak Nektek! :)

 

FIGYELEM! Szeretném jelezni, hogy az oldalon elhelyezett reklámhirdetések nem tőlem származnak, azok megbízhatóságáért és valóságtartalmáért egyáltalán nem vállalok felelősséget!

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"...A Botticelli képén megjelenő istenek nem a tragédia istenei, a hangsúly nem a hős és az istenek között feszülő, áthághatatlannak tűnő szakadékon van. A kétféle Vénusz közül az egyik az égi Uránusztól született, anya nélkül, azaz mentes az anyaggal való bárminemű érintkezéstől, a másik, a közönséges Vénusz Jupitertől, aki a földi dolgokat létrehozó erőt teremti. Botticelli Tavaszán szereplő két nőalak könnyedén értelmezhető az égi és földi Vénuszként. Mindkét erő a szépség létrehozására törekszik: az égi Vénusz intelligenciája által a magasabb dolgok szépségét önmagában igyekszik kimunkálni, a földi vagy közönséges Vénusz az égi magvak termékenyítő erejétől megfoganva a nála lévő isteni eredetű szépséget a világ anyagában igyekszik megszülni. A három Grácia: a Tündöklés, a léleknek az igazság és az erény tisztaságából áradó szépsége, a Virulás, az alak és a színek kedvessége, és a Derű, az a gyönyör, amely a zene hallgatásakor tölt el minket. Végül a szerelem Mercuriusszal rokon tulajdonságát említhetjük: Mercurius egyik legfontosabb aspektusa az isteni és az emberi világ közötti közvetítői tiszte. A megformálatlanság és a forma közötti állapot. Hermész, a lélekvezető nem csak a holtak lelkeit vezeti Hádész felé, hanem az intellektuális feladatokra vállalkozót is megsegíti az értelmezésben és a felfogásban: a hermetikai-hermészi-mercuriusi hagyomány a végső, legmagasabb értés tudománya. Botticelli Tavaszának valódi témája az emberi lélek lehetséges megvalósulási útjának allegóriája, ahol is a kép balról jobbra mutat: a születéstől a halál vagy az újjászületés felé..."

 

- részlet: Lét, értelem, szerelem a reneszánsz gondolkodásban c. dolgozatomból