Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kedvenc szerzői filmjeim

2008.04.02

I. Gondolati-erkölcsi tartalmú filmek



1. Andrej Tarkovszkij: SolarisKép
Filmadaptáció az azonos című sci-fi regényből. Tarkovszkij a bennünk élő múlt és lelkiismeretünk működését mutatja be Tolsztoj és az Evangélium szellemében. Az organikus természet és az elidegenedett civilizáció mesgyéjén járó főhős, egy idegen bolygóra történő kiküldetése során szembesül saját lelkiismeretével…Filmeposz, teljes drámai ívű hosszú kamerabeállításokkal, szubjektív időkezelés, lenyűgőző kép-szó-gondolatmontázsok.

 

2. Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov
Kép „Rubljov egész élete szenvedéstörténet. A történelem viharai hihetetlen megpróbáltatások elé állítják. Szembesülnie kell a minden művészre nyomasztó teherként nehezedő erkölcsi és etikai felelősséggel…”
Az orosz középkor, a szent és profán szembenállása, az erkölcsi küzdelem filmnyelven elbeszélve…

 

 

3. Pier Paolo Pasolini: MedeaKép
A szakrális királyságból szekularizált társadalomba kerülő, mondabeli görög királylány sorstragédiája. Pasolini a mítikus tudat emberét állítja szembe, a materializálódott társadalommal, ezzel tükröt tart a kapitalizálódó Olaszország elé…”Egy szakrális kultúrából – szekularizált világba történő átmenet, hatalmas erkölcsi züllést, egyéni tragédiákat von maga után…(Pasolini)” Rítus és beszéd, metafizika és élet találkozik a filmben Maria Callassal a főszerepben.


4. Pier Paolo Pasolini: Teorema
Kép Titokzatos idegen látogatja meg a nagypolgári családot. A létrejövő találkozások senkit sem hagynak érintetlenül, mindenki szembesül élethazugságaival. Az idegen távozása nem állítja helyre a nyárspolgári rendet, a feleség szerelmi tébolyba zuhan, a férj szétosztja vagyonát és meztelenre vetkőzik a tömegben, a leány kataton mozdulatlanságba dermed, a fiú absztrakt festővé válik, a cseléd visszamegy falujába vezekelni, majd csodákat tesz…mert feltárult számukra az igazság, ami nélkül már nem tudnak létezni. Pasolini a héber „megismerés”, azaz az istenivel való találkozás fogalmát viszi filmre, főszereplője „anti-angyal”lehet csak egy fogyasztói viágban. Társadalmi- metafizikai parabola.


5. Pier Paolo Pasolini: Az élet trilógiája Kép                                                                                                A Dekameron, a Canterbury mesék és Az Ezeregyéjszaka virágainak filmadaptációja, pajzán, olykor obszcén stílusban. A filmekből mégis mély emberszeretet és őszinteség sugárzik.

 

 

 

 

6. Pier Paolo Pasolini: Salo, avagy Sodoma 120 napja
Kép Pasolini utolsó filmje. A totális fasizmust mutatja be Sade márki és Dante stílusában. „Az alkotás egyértelmű vádbeszéd a nemzeti szocializmus és minden zsarnokság ellen. Soha még filmben nem került ennyire közel egymáshoz a pornográfia, az erőszak és a politikai üzenet.” Kegyetlen film.

 

 

 

 

7. Jancsó Miklós: Szerelmem Elektra
Kép „A zsarnok Egisztosz 15 esztendős uralmát ünnepelteti a néppel. Éppen ennyi ideje ölte meg testvérbátyját Agamemnont, s azóta alattvalói rabságban élnek. Egyedül Agamemnon leánya Elektra nem tud, de nem is akar felejteni. Küldetésének, életcéljának az igazságért való harcot vallja, s eltökélten várja bújdosásra kényszerített öccsét Oresztészt, aki majd véget vet a zsarnokságnak.” Rítusfilm. 

 

8. Jancsó Miklós: Fényes szelek

Kép „A NÉKOSZ kollégistáinak egy csoportja elmegy egy papi gimnáziumba, hogy érvekkel, dalaik, táncaik sodró erejével meggyőzze a megfélemlített diákokat. Néhány letartóztatás után más síkon folyik tovább a harc: az „ultrabalos” nézeteket képviselő kollégista lány, Jutka, erőszakos módszerekkel lép fel a diákokkal és tanáraikkal szemben, de a NÉKOSZ vezetők megjelenése megfosztja Jutkát „hatalmától" Rituális tömegmozgások, történelmi parabola.

 

9. Mészáros Márta: A hetedik szoba

Kép Edit Stein, a zsidó filozófusnő, aki keresztény misztikussá lett és akit a katolikus egyház boldoggá avatott. Életút az ortodox zsidó családból, az egyetemi katedrán át, az önként vállalt mártíriumig. Megrázó filmdráma.

 

 

 

 

10. Teréz története
Lisieux-i Szent Teréz, a gyermeki egyszerűség útját járó szent története. Megdöbbentően tárgyilagos film, dokumentarista stílusban.

 

 

11. Norman Jewison: Ágnes, Isten báránya

Kép Csecsemőgyilkosság történik az amerikai apácazárdában. A tettel a fiatal Ágnes nővért vádolják. A kihelyezett pszichiáternő (Jane Fonda) segíteni próbál a gyermeki tisztaságú Ágnes sorsán, meg akarja menteni, akár úgy is, ha kiszakítja Ágnest a világi életbe. Kapcsolatuk során azonban ő változik meg és végül egész életére döntő élménnyé válik a tiszta gyermeki lélekkel való találkozás. A szent-tel történő találkozás különös élményű filmje a Jézus Krisztus szupersztár rendezőjétől.

 

12. Alan Rickman: Téli vendég

Kép „Négy párhuzamos történet szálai találkoznak a ködös skóciai kisvárosban. Közös bennük, hogy mindegyik szereplő életváltozáson megy át és az ő várakozásuknak lehetünk tanúi. A négy páros életében ott van az önazonosság (újra) megtalálásának gondja, összekapcsolódva a felnőttéválás nehézségeivel, s ott van a szeretni valakit, azaz törődni valakivel igénye, kényszere, adománya vagy éppen átka. Az öregek igénye, hogy törődhessenek valakivel, a középnemzedék elhárítja ezt magától, egyedül a gyerekek képesek elfogadni és ugyanakkor adni is belőle…” Rickman filmje ádventi mű, a nagy várakozás filmje. Várjuk a „téli vendéget” aki segítséget hoz, fényt és általa tisztánlátást életünk egy összezavarodott időszakában.”


13. Walter Salles: Központi pályaudvarKép
A kiégett tanítónő Dora és az árván maradt kisfiú Joshue története.
Az egyedül élő öreg tanítónő Rio de Janeiro központi pályaudvarán analfabéták leveleit írja meg, ebből éli kisszerű életét. Joshue anyját Dora szeme láttára gázolja halálra egy kamion. Magához veszi a gyereket, de később eladja a gyerekkereskedőknek. Miután megtudja, hogy nem külföldi örökbeadásról van szó, hanem szervkereskedelemről, kiszabadítja Joshuet és együtt indulnak el megkeresni a kisfiú testvéreit. Hosszú brazíliai utazás során alakul ki köztük az a különös szeretetkapcsolat, amit az út végén Dora, még a magányt is vállalva képes feláldozni, hogy Joshue a testvérei mellett végre otthonra találjon.
Megható brazil játékfilm.


14. Doris Dörrie: Engem senki sem szeret
Kép Az új német film egy játékos szatírája, egy panelház különös lakóiról. Közös bennük, hogy mindegyikük a boldogságot keresi, a maguk sajátos módján…
Szívmelengetően kedves játékfilm, zűrzavaros posztmodern világunkról.

 

 

 

 

15. Enyedi Ildikó: Simon mágus 
Kép „A filmbeli Simon élete egy másik időben zajlik, minden egyes pillanata a születés csodájának megismétlődése. Simon a bármikori meghalásra érett ember… A Simon mágus nem az Újszövetség gnosztikus kommentárja, hanem mese, példabeszéd, jó hír. A filmbeli Simon egy új embertípus, aki már hátat fordított a posztmodernnek: nincs köze senkihez, de mindenki számára nyitva van. Csak nem úgy, mint egy átjáróház, hanem mint a Menny… Tettei gondolatok, a gondolataiban erő van: igaz figyelem és univerzális empátia, jelenlét minden pillanatban… A film meglehetősen magas színvonalon filozofál: értés és megértés, megismerés és kíváncsiság, vágy és megismerés összefüggéseiről, az értés félreértéséről éppúgy, mint a félreértésben bújkáló félreérthetetlenségről, a tudás és megtudás különbségéről, a fordítás, nyelviség, nyelveken beszélés, illetve nyelveken nem beszélés kérdésköréről, Mondhatni a Logos mibenlétéről…” Tatár György

 

 16. Enyedi Ildikó: Bűvös Vadász
Gnosztikus mese felnőtteknek, Enyedi Ildikó megszokott atmoszféra teremtő stílusában. A több jelentésréteghez több történeti szál kapcsolódik, melyek a csoda dramaturgiájában kapcsolódnak egymáshoz, az ördög és a Megváltás problémakörében. „…minden társadalom kitermeli a rá jellemző meséket. Ma korántsem világszép mesék születnek…” Enyedi Ildikó




II.Költői filmek



17. Theo Angelopoulosz: Az örökkévalóság, meg egy nap (Mia eoniotita ke mia mero)
Kép A teljes dramaturgiai ív kibontakozását egy vágáson belül lehetővé tevő, hosszú kamera beállítás mesterének varázslatosan szép filmje:” az életével számotvető, haldokló íróról, aki úgy érzi, az immár visszahozhatatlan múltban átélt boldogság elveszett pillanatai üldözik. Váratlanul találkozik egy albán fiúval, s úgy tűnik, talán ez a találkozás lesz az, amivel ismét megragadhatja az egykori boldog pillanatokat. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiút visszavigye nagyanyjához Albániába. Kezdetét veszi egy misztikus utazás, és egy megható, intim kapcsolat az író és a gyermek között. Múlt és jelen fonódik össze s feltárul a többértelmű valóság…”


18. Krzysztof Kieslowski: Veronika kettős élete 
Kép „Egy boldognak látszó fiatal francia nő gyanakodni kezd, hogy hasonmását látta meg Krakkóban. Vagy talán önmaga él két életet? …Kieslowski lélektani fantáziajátéka az emberi lét nagy titkaival felesel. Szépség és barátság, szerelem és megaláztatás, a boldogság lehetőségéért folyó könyörtelen harc. Misztika.”

 

 

 

 19. Michelangelo Antonioni: Túl a felhőkönKép
„Egy film a találkozásokról, melyek megjósolhatók, vagy előre várhatók, melyektől mi, nézők, félünk, vagy titokban nagyon is kívánjuk őket. Miközben a rendező szabadon pásztázza kamerájával a francia és olasz városokat, belső helyszínek utáni kutatása négy gyönyörű szerelmi történet forrása lesz… Az utolsó történet témája a szerelem átváltozása: szeretheti-e ugyanaz a szív Istent és az Embert is?”

 

 

 20. Martin Sulik: A kertben
Kép „Jakub, a főhős, apjával való nézeteltérése után elmegy nagyapja kertjébe. A kert már oszlásnak indult, mégis különlegesen varázslatos. Jakub megleli nagyapja titkos naplóját, tanulmányozza és segítségével feltárul a hely mágikus ereje. Helena, a titokzatos csodatévő szűz megismerésekor még nem tudja, hogy éppen ő lesz az, aki majd életét az igazság és a csoda keresése felé fordítja. Gyengéd és poétikus elmélkedés arról, kik vagyunk valójában, milyen életet élünk, van-e még bennünk természetesség. Ha majd megtaláljuk önmagunkban a bátorságot tovább menni, túl a megszokáson és a kitaposott utakon, akkor felfedezhetjük a váratlant, a sejtett térséget bensőnkben és körülöttünk. Talán éppen egy kert képében.”

 

21. Peter Greenaway: Prospero könyvei
Kép „A film Shakespeare utolsó művének, a Viharnak sajátos ultramodern adaptációja. Nem szöveghű és főleg nem történethű a feldolgozás. Greenaway extravagáns megjelenítési módjában, mely hihetetlen gazdagságú hatalmas látomás, műfaját úgy határozhatnánk meg, hogy ez egy barokk clip…Az elfogadás és megbékélés a Vihar fő témája. A darab arról szól, hogyan lehet jóvátenni a rosszat.”

 

 

Folyt.köv.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.