Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pier Paolo Pasolini angyali agressziója

2012.01.08

 

Pier Paolo Pasolini angyali agressziója

 

pasolini.jpg

 

Pasolini pálya-spirálja a friuliai dialektusban írt költeményektől, regényeken és filmforgatólönyveken keresztül, nyelvtudományi esszéken, publicisztikákon át vezet a filmrendezésig. Ha éppen nem forgatott filmeket, akkor verset írt, élére állva a XX. századi olasz lírának, ha éppen nem verset írt, akkor festett vagy rajzolt. Ő maga eképpen summázta, miként fordult a film felé:

 

"A valóságot magával a valósággal megjeleníteni. A valóságnak nincs szüksége metaforákra, hogy kifejezze, megjelenítse önmagát. Ha én ki akarom fejezni egy adott ember mivoltát, őt magát használom fel  kifejezsül, nem metaforákon keresztül, hanem önmagával jelenítem meg."

 

Pasolini a poézis, a líra felől úgy fordult a filmművészet felé, hogy megteremtette a költői filmet (cinema poetica), kidolgozta a költői film nyelvét. Az Édes élet és a Nyolc és fél  Rómájában nem az ernyesztő káoszt, nem a felső tízezret kínzó ideg-spleant ábrázolta, hanem az utcanőket, a hozzájuk lopódzó pirandellói kispolgárokat, akik a nagy tömegpártok propagandaharca közben, öntudatuk labilis mérlegén mérik le az egymást kizáróeszmék göngyölegét és az inflációt.

 

teorema4.jpg

 

A Teorémát először regényként adta ki, majd abból írta a forgatókönyvet és ugyanabban az évben 1968-ban (Prágai tavasz, diáktüntetések Franciaországban, Németországban, Olaszországban) rendezte meg. Ő maga egyetlen kérdésbe eképp sűrítette az emberért agresszív filmjének lényegét:

 

"Mi történik akkor, ha egy dúsgazdag, nagypolgári, a felső tízezerhez tartozó családot egy ifjú isten látogatna meg, legyen akár Dionüszosz, akár Jehova?"

 

A Teorémában megfogalmazta a választ: az ifjú, misztikus vendég valóban megjelenik ebben a polgári családban, és ez a megjelenés, ez a bibliai jelenés minden bankbetét-biztonságérzetét, erkölcsi és egzisztenciális szilárdságát, katolikus konformizmusát, társadalmi rangját a sivatag homokjához hasonló pusztaságba löki.

Megváltoztatja a család valamennyi tagjának addigi életvitelét.  A mindenkori hatalomhoz lojális milliomosfamília szétesik, meghasonlik alig előzve meg ezzel a katarzis kegyelmével felérő megsemmisülést.

A Teorémában a megváltás, az üdvözülés csábítója a krisztusi embertestben való reinkarnációt isétli meg, szakrális aktusok sorozatában. A Vendég lehet maga a sátán, vagy Adonisz, vagy egy bukott angyal, a lényeg az, hogy ez a család befgadja őt, de képtelen hasonulni hozzá, ellenben kénytelen kivetkőzni önmagából, szó szerint anyaszült meztelenre, a Vendég delejező hatására.

 

Egy Pasolini-breviárium címszavai: kereszténység, kommunizmus, hit, tudatosság, megváltás, mítosz, test, kiűzetés, Krisztus. Vénusz, nőben és férfiban. A szépség, amelynek kiváltsága, hogy egymásból értse meg a jót és a rosszat. Mindent egy állítmányba sűrít: szeretni. Mindent egy tárgyba sűrít: test, amely éhsége, neme, féleme, szégyene miatt és által leválik a kentaurtörzsről és elhagyja a mitológiát, mint anyát, aki belehalt a szülésbe.

 

mate-evangeliuma.jpg

 

A Máté evangéliuma című filmjében Krisztus egyetlen agitációs munkafolyamatban osztja a kegyelmet. Megszakítatlan, forrongó monológ, eszme és beszéd egysége: hit és tudatosság. Ebben a filmben Krisztus állandóan mozgásban lévő centrum, benne gyűlik az ember. Bejárja a tanítását, elmegy tanítása határáig. Ahogy az elmélet próbája a gyakorlat, úgy a hité az áldozat. Miért a Máté-evangéliumot választotta, például a költőibb nyelvű Lukács-evangélium helyett? Mert a Máté szerinti életrajz és tanítás plebejus. Néhol olyan dühöngő, harcos és provokatív, mint az apokrif szövegek. pasolini krisztusában az aktuális forradalmár modelljét keresi, akit a nép, az odagyülekező töme ugyanúgy szerethet és megkaphat kézzel érintve, bámulva, tapogatva, szagolva, mint a beteljesült eszmékben, élete után.

 

Pasolini művészete szervesen beágyazódik az olasz kultúrába és tükrözi annak ellentmondásait: katolicizmusa és marxizmusa átmetszik egymást és mint valami átmeneti feloldásban, a freudizmusban találkoznak, hozzátéve, hogy mint az olasz értelmiség egy jelentős részénél, itt is esztétikai katolicizmusról és esztétikai marxizmusról van szó.

 

Tudatosan nyelvként használja a valóságot, az egyes szereplőit, akiket a római alvilágból szedett össze eleven szótárként használja fel a filmek fogatása közben, olyan "végtelen szótárként", amelyből a lét jelentéseit tanulja meg és nem a közvetett szimbólumok vagy metaforakonvenciók jelentéseit fordítja le rájuk.

Pasolini végtelen létszótárában Törökország, Marokkó, Szardínia sziklái, tengerre nyíló sivatagai, Jeruzsálem romjai, a római sikátorok, mind a térnek és időnek és a bennük lefolyt emberi jelenléteknek szinte szervezett kifejezései, anyag-elégiái. És ugyanígy Silviana Mangano ragadozó és hedonikus lénye, Franco Citti fiatalon elnyűtt proleárarca, mozdulatlan vadsága, Maria Callas, Laura Betti, Ninetto Davoli, Massimo Girotti arckifejezései, gesztusai, mind élő, megvalósult metaforák egy még meg nem valósult emberre.

 

medea2.jpg

 

A freudi hatás pasolininél nemcsak a nemiség vonatkozásában értendő, de Freudnak egyéb nagyvonalú hipotézisére is, például az Oidipusz király és a Médea című filmekben nyilvánvaló az a freudizmus, hogy meghatározott pszichológiai tartalmak, történelem előtti események emléknyomai is örökölhetőek. Ugyanis Pasolininél a vérfertőző és apagyilkos király bűne a proletariátus fejére száll, Oidipusz nem tűnik el, hanem vak munkásként bolyong ma is a külvárosokban és a templomok lépcsőin, így hátravan még őt is megváltani.

 

Az 1969-ben forgatott Medea heroikus-klasszicista képtömbje emlékeztet David festményeire. Szép a Medeában, ahogy az idővel bánik, ahogy előadja az ifjú felnövekedését pár tájképváltozásban és ahogy a kentaur magyarázza azt, amit mítosznak tartunk: hogyan lehetséges egyszerre állatnak és embernek lenni?

Pasolini vissza akarja adni a mindennapi életnek a mitológiai és epikai dimenziókat, a természetfelettivel harcba bocsátkozó erők szenvedélyein és bukásain keresztül. Másrészt, ahogy Pasolini nyilatkozta: "A Medea a technikai civilizáióval kapcsolatba lépő harmadik világ lelki katasztrófájának története. Bármilyen kevesen értik is ezt meg."

 

Pasolini feltételezni látszik egy "esztétikus létezést" az "etikai" felett, amit a szenvedély és a szeretet emel magasra és amiben az ember végre megkaphatja az embert, miközben Istent kereste. Pasolini a megmutatott léthazugságok helyébe hőseinek nosztalgiáit állítja, ezért életműve inkább az emlékezés és nem a felejtés életműve.

A nietzschei kifejezéssel élve Pasolini a donüszoszi művészek folytatója, aki "a lét örökké való öröméről akar meggyőzni bennünket", ahogy ő fogalmazta: a filmezés a "valóság mámorát" jelenti.

 

mamma-roma2.jpg

 

Pasolini műveiben az a legvonzóbb, hogy nagynak mutatja az embert, rajongja é tiszteli ezt a nagyságot, akár a Mamma Romában a megfeszített fiú, akár a Máté evangéliumában Krisztus, akár a Medea áldozatában és szenvedélyében, akár a Túróban, a senkiházi statiszta Krisztussá növelésében, akár a proletár Oidipusz képében állítja elénk hőseit.

Komoly dolog a mostani korban, amikor inkább mikroszkopikus felfedezések születnek az emberről és amikor a művészetben egyre inkább olyan emberkód áll előttünk, aki nincs: Godot. Pasolini tanúsítani törekszik, hogy a nagy embersivatag után, amelyből az ő hősei is valók, kell, hogy hit és tudás legyen, hogy az emberek azonosak tudjanak és akarjanak maradni önmagukkal.

 

Miben áll nála az ember nagyságának megmutatása? Abban, hogy hőseit mindig az emberi kezdetekig löki vissza, kipenderítve őket a saját apró életeikből, hogy aztán szabad legyen előttük az egész út, minden lehetőség, de mostmár utoljára. Cselekvés-e a Teorema-beli tékozló fiút és tékozló atyját elfogó tagadástudat vagy a három nőt hanyattvető testi furor? Cselekvés és demonstráció: ahogy Van Gogh fülleborotválása az volt a világ ellen, amit már nem érdemes mindenáron megérteni és elvállalni.

 

In: Dobai Péter: Írások Pier Paolo Pasoliniről és a filmről; Nagyvilág 2002

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.