Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Társadalomfilozófiai, etikai és lélektani tanulmányok

Cikkek

Vitányi Iván: A társadalmak kulturális fejlődéseinek modelljei

2012.01.08

 Lehet-e egy olyan modell melynek fő mozgató elve nem a piac, nem az állami beavatkozás, hanem a néptömegek tudatos, demokratikus cselekvése? Előbb magát a néptömeget kell műveltté tenni, hogy tudatosan cselekedhessen.

 

Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? Az állam és a civilizációs folyamat...

2012.01.08

 Az állam magához ragadta az erőszak és a bíráskodás monopóliumát, elvette az egyháztól, a városoktól és a céhektől ezeket a jogokat. Ez maga a civilizációs folyamat, mely egyszerre társadalmi és pszichológiai. A társadalmi együttélés békésebb, szelídebb formája alakul ki a társadalom felsőbb rétegében, de a folyamat valahogy mégiscsak lecsorgott az alsóbb osztályokba is. (lovagias, arisztokratikus kifinomulás)Magától nem csorog le sem a civilizáció, sem a gazdagság. Ahhoz, hogy a gyökerekhez lejusson, oda kell vezetni szociálpolitikával (iskola, kórház stb.) ha ezt széttörik, szétpattan a folyamat.

 

Frederick Edwords: Mi a humanizmus?

2012.01.08

 "A humanizmus azok filozófiája akik szeretik az életet"

 

Lafferton Emese: Az ember és a társadalom testéről

2012.01.08

 Értelmezésemben a modern ember a társas viselkedési normák által megszabályozott, a társadalmi elvárásoknak megfelelni vágyó, önfegyelemmel rendelkező racionális lény, akit a modern intézményrendszer "ágyaz" a társadalomba. 

 

A tudatiparról, avagy a fantázia kisajátítása

2012.01.08

 Az írás maga az emlékezet, a tv pedig a felejtés – írja Paul Virilio médiafilozófus, hiszen a televíziós csatornák képein keresztül a felejtés iparszerűvé tételének programja valósul meg.

 

A kognitív disszonancia

2012.01.08

 A kognitív disszonanciát sokáig "a tudatirányítók legjobb barátjának" hívták. A dolgot alaposabban szemügyre véve azonban kiderül, hogy nem a disszonancia, hanem a rá adott válaszreakció a fontos motívum egy mások akaratát befolyásolni szándékozó személy számára, amikor a bizonyítékok ellene szólnak.

 

Hankiss Elemér: Az emberi kaland

2012.01.08

 Hankiss Elemér Az emberi kaland című könyvében érdekes gondolatot vet föl: az emberiség idegen a saját világában.  Hankiss szerint ez a félelem sarkallja az embert tettekre, végső soron kultúránk létrehozásában és fenntartásában is ennek a félelemnek van döntő szerepe.

 

Heller Ágnes: Az önrendelkezés etikája

2012.01.08

 Amikor a modernek egzisztenciálisan választják önmagukat, nem egyszerűen valamilyen ügyet vagy elhivatottságot választanak. Inkább jó személyként választják önmagukat, akik ezáltal az összes emberi lény autonómiájára vigyáznak. S úgy cselekszenek, mintha minden emberi lény morálisan autonóm személyiség lenne.

 

Dr. Kopp Mária: Magyar lelkiállapot

2012.01.08

 A magyar társadalom ugyanolyan mértékben individualista, mint az angolszász társadalmak. A szomszéd népek, a csehek, a lengyelek, a szlovákok, a németek a mienkénél kollektivistább társadalomban élnek, így őket könnyebben lehet egységes magatartásra rávenni. Jó példa erre, hogy például Prágában, vagy Varsóban az emberek jobboldalon állnak a metró lépcsőkön, és szabad utat engednek a náluk gyorsabban haladóknak. Egy individualista társadalomban, legalábbis nálunk, az emberek még az aluljárókban is nehezebben szervezhetőek, össze-vissza közlekednek.

 

Dr. Bagdy Emőke: Lelki védőfaktoraink a stresszkezelésben

2012.01.08

„tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mond a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk. Szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, sajnálom, bocsáss meg, kérlek, köszönöm és mindazokat a szerelmes szavakat, amiket csak ismersz. Ha nem teszed meg ma, a holnapod ugyanolyan lesz, mint a mád, ezért tegyél rajta, hogy más legyen a holnapod.” 

Gabriel Garcia Márquez