Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? Az állam és a civilizációs folyamat...

2012.01.08

Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? Az állam és a civilizációs folyamat

 

ferge-zsuzsa.jpg

 

A világban végbemenő paradigmaváltás, a globalizációs folyamat. A XX. sz. – ban létrejött Nyugat-európában a modern jóléti társadalom.

Előzményei voltak: a XIX. sz. – i párizsi nyomor, az 1933-as amszterdami munkanélküliség, melyben nagy szerepe volt a megkülönböztetésnek, ma Hollandia mégis a legtoleránsabb állam.

 A posztmodern filozófia mást jelent az irodalomban és mást a filozófiában. Társadalmi szempontból tartalmában azt jelenti, jelentős érdekek mozgatnak jelentős változási igényeket.

1991-ben a svéd kormány elkezdte a jóléti állam lebontását, a közfelelősség visszavonását, az egyén gondoskodjon magáról. (A szocialista társadalmakban nem lehetett jóléti rendszerekről beszélni)

A modernitás fő fogalmai a méltányosság, tolerancia, szabadság, szolidaritás közül a posztmodernben felerősödik a szabadság fogalma.

 A nemzetállamok lehetőségei csökkennek, ez az EU szerint zsákutca.

Az Amszterdami Nyilatkozat középpontba állított fogalma a társadalom minősége:

-alapvető polgári, emberi méltóság

-nem szeretnénk koldusokat

-nem szeretnénk munkanélkülit, szegénységet

-nem szeretnénk a kórházi ellátás romását

Az emberi méltóság az EU-ban erősödő hangot kap. Kérdés, hogy ez csak politikai fogás, vagy entellektüelek védharcai?

Az állam szerepe az új paradigmában:

Történelmileg az utolsó 400 évben nő az állam szerepe, a társadalom sűrűsödése, gazdaság, orvostudomány fejlődése, egyre növekvő kapcsolatháló alakul ki.

A területi mozdulatlanság fokozatosan megszűnt, az emberek száma megnőtt, rossz termelési viszonyok, rossz úthálózat, éhínség jelentkezése miatt elkezdődött a feudális társadalom felbomlása.

A legszélesebb szegénység problémáit a feudális társadalomban az egyház megoldotta, de a városokban egyre növekedett a bűnözés, a szegénység, a prostitúció, mely mindenféle ragályos betegség forrásává vált.

A hagyományos erkölcsöt a munkaerkölcs nem tudta felváltani, a vallásos morál meggyengült, nem tudott új morál a helyére lépni. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet másképp?

A társadalmat valahogy megkellett szelidíteni, ügynökök léptek fel erre a feladatra: gyárosok, nemzeti hadsereg, rendőrség, iskolák. A veszélyek tompítása volt a cél, az ügynökök hátterében az állam állt.

Potyautas probléma: „Ha én megépítem a csatornát, az másnak is jó!” ezért sokáig nem léptek az emberek, majd  közös kalapból, az állami adóból kezdődtek a beruházások.

Az állam magához ragadta az erőszak és a bíráskodás monopóliumát, elvette az egyháztól, a városoktól és a céhektől ezeket a jogokat.

Ez maga a civilizációs folyamat, mely egyszerre társadalmi és pszichológiai.

A társadalmi együttélés békésebb, szelídebb formája alakul ki a társadalom felsőbb rétegében, de a folyamat valahogy mégiscsak lecsorgott az alsóbb osztályokba is.

(lovagias, arisztokratikus kifinomulás)

Magától nem csorog le sem a civilizáció, sem a gazdagság. Ahhoz, hogy a gyökerekhez lejusson, oda kell vezetni szociálpolitikával (iskola, kórház stb.) ha ezt széttörik, szétpattan a folyamat.

A lecsurgás 1945-80 között csökkenő jövedelemkülönbséggel járt, ma ismét nagyon nőnek a különbségek, ez tönkreteszi ezt a csatornarendszert, az újraelosztást.

Az hogy az állam odaadja a pénzt a nonprofit szektornak, vagy saját maga költ el, az mindegy. (Az USA-ban több a foghíjas ember, mint nálunk!)

„Freud: Rossz közérzet a kultúrában”

Olyan abroncsok kellenek, melyek külsőkből belsőkké válnak, ez kell a civilizációs folyamathoz.

Amikor az abroncsok meggyengülnek, megindul egy másik folyamat, a decivilizációs folyamat (rendőrök önkényeskedése, drog, korrupció, maffia) ez mind ellentétes a modern európai civilizációval.

Kialakul a legalsóbb osztály=anderclasse, a teljesen kirekesztettek rétege.

Az „ázsiai kis tigrisek” már nem biztos, hogy tovább fejlődhetnek, ezek kultúrszigetek a nyomorban, modernizációs szigetek.

Az USA-ban a lakosság 10%-a gettóban él, a gazdagok gettójában.

Brazíliában több a magánrendőr, mint a közrendőr.

A gazdagok jobban megtudják magukat védeni, a társadalom egyre inkább szétszakad, polarizálódik.

Elkerülni a kimenetelt, lehet-e?

Nem lehet, hanem muszály!

Minden szinten sok minden lehet tenni, globális és mikro szinten is.

A nemzetállamok egymást kényszerítették a jóléti állam elérésére eddig, nemzetközi szinten is kell tenni.

Magyarországon a szociális munka megerősödött, jogerősödés is történt, az I. és II. kormánynak még volt mozgástere.

Fontos, hogy az európai értékek a mindennapok szintjébe is beépüljenek.

 

Elhangzott:

Szent István Egyetem

Jászberényi Főiskolai Kar

Társadalomelméleti, Közművelődési és Felnőttképzési Intézet

Közművelődési és Felnőttképzési Tanszék

1997

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.