Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gustav Klimt

Gustav Klimt életrajzának és munkásságának főbb állomásai:

1862 – Gustav Klimt megszületik a Bécs melletti Baumgartenben, Ernst Klimt rézmetsző és felesége, Anna hét gyermeke közül a másodikként.

1876 – Klimt belép a bécsi Iparművészeti Iskolába, ahol 1883-ig tanul Ferdinand Laufberger és Julius Victor Berger irányításával.

1877 – Öccse, Ernst is ugyanabba az iskolába iratkozik be. Fényképek után portrékat rajzolnak, darabját hat aranyforintért.

1879 – Gustav és Ernst Klimt elvállalják barátjukkal, Franz Matsch-val a bécsi Kusthistorisches Museum udvarának díszítését.

1880 – A három fiatalember számos megbízást kap: négy allegória a Bécsi Sturany-palota mennyezetére; a karlsbadi gyógyfürdő mennyezetfestményei.

1885 – A Villa Hermes, Erzsébet császárné kedvelt vidéki tartózkodási helyének belső dekorációja Hans Makart tervei alapján.

1886 – A Burgtheaterben Klimt stílusa két társáétól eltérő irányt vesz. Eltávolodik az akadémizmustó; a három művész egymástól függetlenül dolgozik.

1888 – Ferenc József császár Arany Érdemrenddel tünteti ki Klimtet a művészi teljesítményéért.

1890 – A bécsi Kunsthistorisches Museum lépcsőházának díszítése. Császári díjat kap (400 aranyforint) A régi Burgtheater nézőtere című művéért.

1892 – Klimt fivére, Ernst, valamint Klimt apja is meghal agyvérzésben, ahogy később Klimtre is ez a sors vár.

1893 – A kultuszminiszter elutasítja Klimt professzori kinevezését a Művészeti Akadémiára.

1894 – Klimt és Matsch megbízást kap az Egyetem dísztermének falfestményeire.

1895 – Klimtet az Antwerpeni Nagydíjjal jutalmazzák az Esterházy kastélyszínház (Tata) dekorációjáért.

1897 – A hivatalos lázadás: Klimt a Szecesszió alapító tagja és választott elnöke. Ez időtől kezdi az Atter-tónál tölteni a nyári hónapokat élettársával, Emilie Flögével: az első tájképek.

1898 – Az első Szecesszió-kiállítás plakátja; a Szecesszió megalapítja a „Ver Sacrum” folyóiratot.

1900 – A Szecesszió kiállításán a 87 professzor által visszautasított Filozófiát aranyéremmel díjazzák a párizsi világkiállításon.

1901 – Újabb botrány a Szecesszió kiállításán: az Orvostudomány című alkotás a kulturminiszterhez intézett parlamenti interpelláció tárgya lesz.

1902 – Találkozás Auguste Rodinnel, aki kifejezi a Beethoven-fríz iránti csodálatát.

1903 – Utazás Velencébe, Ravennába és Firenzébe. Az „arany korszak” kezdete. Az Egyetem díszterme számára készült képeket Klimt tiltakozása ellenére átszállítják az Österreichische Galerie-be. Klimt életmű-kiállítása a Szecesszió Házában.

1904 – Megrajzolja a Wiener Werkstätte által kivitelezett brüsszeli Stoclet-palotába készülő falmozaik terveit.

1905 – Visszavásárolja a minisztériumtól a Fakultás-képeket. Barátaival kilép a Szecesszióból.

1907 – Megismerkedik a fiatal Egon Schielével. Picasso megfesti Az avignoni kisasszonyokat.

1908 – Tizenhat festményz mutatnak be a Kunstschauban. A római galleria d’ Arte Moderna megveszi A nő három életkorát, az Österreichische Staatgalerie pedig A csókot.

1909 – Elkezdi a munkát a Stoclet-frízen. Látogatás Párizsba, ahol nagy érdeklődéssel fedezi fel Toulouse-Lautrecet és a „vadak”-at; van Goghot, Munchot, Tooropot, Gauguint, Bonnard-t és Atisse-t állítanak ki a Kunstschauban.

1910 – Siker a kilencedik Velencei Biennálén.

1911 – A Halál és élet első díjat nyer a római világkiállításon. Klimt Rómába, Firenzébe. Brüsszelbe, Londonba és Madridba utazik.

1912 – Kékre cseréli a Halál és élet hátterét (Matisse modorában).

1914 – Klimt munkásságának expresszionista kritikája.

1915 – Anyja halála. Sötétebbé válik színhasználata, tájképei monokróm hatásúak.

1916 – Egon Schielével, Kokoschkával és Faistauerral részt vesz a berlini Szecesszió által rendezett Bund Österreichischer Künstler kiállításon. Ferenc József császár halála, két évvel a birodalom széthullása és Klimt halála előtt.

1917 – Elkezd dolgozni A menyasszonyon, valamint az Ádám és Éván. A bécsi és a müncheni Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választja.

1918 – Klimt február 6-án, agyvérzést követően meghal, és számos befejezetlen festményt hagy maga után. Összeomlik a birodalom; sz Osztrák Köztársaság, valamint hat további köztársaság megalapítása az egykori birodalom területén. Egon Schiele, Otto Wagner, Ferdinand Hodler, Koloman Moser halála.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.